1. Mata NuiBara Magna kietlen, sivatagos terület, amelyet gyéren népesítenek be az Agori falulakók és a Glatorian védelmezők.. Az Agorik maroknyi számú faluban élnek és a Glatorianokat alkalmazzák viták eldöntésére és a ritka erőforrások megnyerésére. Évente egyszer minden Glatorian összegyűlt az Arena Magnán és megküzdött egymással, hogy eldöntsék, ki a legjobb. De ez még azelőtt volt, mielőtt a Skrall lázadók le nem rombolták Arena Magnát.
Most a Skrall törzs, amely az északon elterülő Roxtus faluban él, akadálytalanul kóborol a sivatagban és támad meg Agori karavánokat, és vesz el mindent tőlük, amit csak lehet. A Glatorianok foglyok, vagy ki vannak szolgáltatva a forró sivatagi homok kénye-kedvére.
E zűrzavaros föld fölött egy este ragyogó fénysugár jelent meg, egy lángoló meteor, amely vonalat húzott az égre a Vulcanus falu fölött. Érdeklődő szemek követték a fehéren izzó tárgyat, miközben az a földre zuhant és krátert vágott a sivatag homokjába. Ahogy kihűl, a Kanohi Ignika, az Életmaszk és Mata Nui tudatának hordozója fénytől és forgószéltől övezve felemelkedik. A maszk alól egy aranyszínű, hét láb magas alak emelkedik fel. Ahogy elhalványul a fény, az alak leereszkedik a földre, és botladozva elindul. Mata Nui nem szokott még hozzá a mindössze hét láb magas testhez; korábbi formája mérföldekkel magasodott Aqua Magna vizei fölé, és ehhez még hozzá kell szoknia.
Elsőként egy apró scarabax bogárral ismerkedik meg. A piciny rovart Mata Nuinak sikerül elkerülnie bizonytalan lépteivel, amely elnyeri jutalmát, amikor a scarabax megérinti az Életmaszkot, amely a rovart csillogó pajzzsá változtatja át. Mata Nui második ismerőse nem olyan barátságos – egy Vorox támadja meg és még új pajzsával is épp csak, hogy meg tudja védeni magát a vicsorgó teremtménnyel szemben.
Mata Nui végül választ kap néhány kérdésére, amikor Metus, egy utazó Agori, felveszi összetákolt járművére, és behajt vele a Vulcanus faluba. Metus mesél neki Bara Magnáról a tűzfalu felé vezető úton.
Nagyon sokat kell még Mata Nuinak tanulnia.
2. Tajun
"Nehezen kivehető alakok leselkednek Tajuntól, a vízfalutól északra, a homokdűnék között. Skrall harcosok kuporognak a homokdombok mögött, miközben több tucat Csontvadász szökken elő a dűnék közül, nem törődve azzal, hogy valaki megláthatja őket. A két csoport morgását tovasodorja a szél, de a gyanútlan faluig nem hallatszik el. Egy lepelbe burkolózott alak suttogva szót vált a két tábor vezetőivel és közben Tajun felé mutat. Bólintanak, majd Tuma és Csontvadász társa visszaindulnak harcosaikhoz. Porfelhők támadnak fel a lábaik nyomán, amint mindkét csoport futásnak ered a falu felé.
A Tajun arénában Gresh álldogál és várja, hogy Tarix is megjelenjen egy edzőmérkőzésre, amikor a kanyon falai fölött megpillantja az egyenesen feléje tartó porfelhőt. Habár még csak újonc, Gresh egy pillanat alatt megérti a helyzetet, és kiáltva hívja a többieket. Az Agorik meglepetten hagyják abba teendőiket, és azonnal rohanni kezdenek a közeli Knee-sziget dombjai felé, csak néhány marad, hogy megvédjék otthonaikat. Felkapva ütött-kopott fegyvereit, Gresh sietve elindul a közeledő porfelhő felé. Nincs reménye arra, hogy mindet legyőzze, de a győzelmet annyira megnehezíti számukra, amennyire csak lehetséges.
A Csontvadászok hullanak Gresh pengéje alatt, amint a támadók első hulláma eléri őt. Gresh dühödten készülődik a Csontvadászok következő hullámának fogadására, és döbbenten látja, amint Skrall harcosok zúgnak el mellette, megrohanják az Agori házakat, és mielőtt romba döntenék, kirabolják az otthonokat. Az egyik Skrall leüti Gresht, aki az életét mentve küzd a sötét lovaggal szemben, sikerül elkerülnie az erőteljes kardcsapásokat, mígnem véletlenül felfedez egy hasadékot, és lerázza a Skrallt. Zihálva, súlyosan sérülten, Gresh elkeseredve figyeli, amint az egyesített erők szétrombolják a falut. Még rosszabb, hogy úgy tűnik, mintha egyenesen a rejtett bejáratok és helyek felé tartanának, ahol Gresh tudomása szerint értékeket tárolnak.
A rablók lassacskán befejezik munkájukat, és kiszivárognak a Tajun falut jellemző mély hasadékok között. Gresh, aki alig tud járni, kénytelen megvárni, hogy valaki a segítségére siessen. Éveknek tűnő várakozás után, megérkeznek Gresh Glatorian társai, Kiina és Ackar, Mata Nui kíséretében. Gresh, mielőtt eszméletét vesztené, minden erejét összeszedve elmondja, hogy a Csontvadászok és a Skrallok szövetséget kötöttek.
A három harcos összenéz. Tudják, amit Gresh nem öntött szavakba: áruló van a falvakban."
3: Titkos labor
"Tajun romjai között Glatorian társát Ackart, és az idegen Mata Nuit Kiina egy rejtett terembe vezeti, amelyet ő fedezet fel faluja közelében. Magukkal viszik Gresht, aki a Csontvadászokkal és a Skrallokkal való csata után még mindig eszméletlen.
A barlang fényesen ki van világítva, és a benne található szobák ragyognak Bara Magna hat elemétől. A falakat írásjelek borítják, amelyeket Mata Nui felismer, de a sürgető szükség, hogy Greshnek segítséget találjanak, nem engedi a bámészkodást. Egy hang riasztja fel Kiinát, amint egy Agori ""gyűjtővel"", Berixel kerül szembe, aki szabad idejét régi tárgyak keresésével és javításával tölti. Akarata ellenére kénytelen Berix gondjaira bízni Gresht, aki hamar visszanyeri erejét.
A barlangot a Nagyszerű Lények alakították ki, akik egy ismerős jelet hagytak a falon. A Három Erény szimbólumát – Egység, Kötelesség, Végzet – megérintve Mata Nui meglepődve látja, hogy egy masszív ajtó elcsúsztatása egy titkos labort tár fel. Még több írás látható a falakon, de a rajz, amely teljesen leköti Mata Nui figyelmét kísértetiesen ismerős. Ez egy óriási mechanikus lényt ábrázol, éppen olyat, amely most rabszolgaságban tartja népét. Mata Nui jó úton halad.
A Glatorianok rápillantanak fegyvereikre. Darabokra törtek és hasznavehetetlenek, szinte semmire sem jók. Mata Nui emlékszik, hogyan változtatta át az Életmaszk a scarabaxot pajzzsá, és javasolja, hogy megpróbálna valamit. Ackar fegyverét a maszkhoz érintve, az tűzpengévé változik át. Ackar hálásan veszi vissza kardját, mialatt Mata Nui a többi fegyvert is feljavítja. Mata Nui vállára téve kezét, Ackar ezt mondja: – Köszönöm, barátom.
Mata Nuinak eddig még sosem volt barátja."
4: Egység
"Mata Nui már türelmetlenül várja, hogy tovább kereshesse, hogyan segítsen korábbi mechanikus testében csapdába esett népén, ezért megpróbál búcsút venni új barátaitól. De Ackar felajánlja, hogy segít kitanítani Mata Nuit, aki felismeri, hogy meg kell tanulni bánni önmagával ebben a furcsa, új világban. A felkészítés után pedig, belátva nehéz helyzetüket, beleegyezik, hogy segíti őket a küzdelemben.
Mata Nui, Ackar, Kiina, Gresh, és Berix elutazik Tesarába, ahol Glatorian tornára készülődnek. Ackar leállítja a mérkőzést és értesíti a tömeget arról, hogy Tajunt lerombolták az egyesített Csontvadászok és Skrall erők. Először a tömeg nem hisz neki, de végül megértik mi történt. Ackar javaslatára megszüntetik a Glatorian mérkőzéseket, és összegyűjtik a falvak erőit. Minden erejüket egyesíteniük kell, ha két erős ellenséggel szemben kell helytállniuk.
Kiina észreveszi, amint Berix kisurran a faluból, és gyanakszik, hogy ő lehet az áruló. Követi és kérdőre vonja. Berix ártatlannak vallja magát. Kiina csak akkor hisz neki, amikor egy tucat Skrall és Csontvadász körülveszi és foglyul ejti mindkettőjüket.
Metur visszarohan Tesarába a rossz hírrel. Mata Nui nem hagyhatja, hogy barátait fogságban tartsák, ezért bejelenti a Glatorianoknak, hogy megmenti Kiinát és Merixet. – Kényszerítettek, hogy elhagyjam saját népemet. Soha többé nem teszek ilyet. Bár nem igazán bíznak a sikerben, de végül beleegyeznek.
Mielőtt elindulna, Mata Nui még megnézi, hogyan vonják össze a Tesara ikerfalut. Majd egyedül indul el Roxtus felé."
5: Végzet
"Kiina és Berix a Roxtus nevű Skrall faluban, egy ketrecben függve a magasban, álmélkodva nézi, amint Mata Nui egyedül sétálgat a falu központi arénájában. Hol vannak a Glatorianok?
Mata Nui a Skrallok vezérét, Tumát hívja, hogy barátainak kiszabadításáért megküzdjön vele. Tuma aljas trükkökkel kezdi a viadalt, de Mata Nui képességei sokat fejlődtek, Ackar segítségének köszönhetően. Mata Nui néhány perc alatt felméri ellenfelét, majd támadni kezdi a túlzottan magabiztos Skrallt. Tuma dühbe gurul, megfeledkezik az óvatosságról, mire Mata Nui darabokra zúzza a fegyverét, ezzel véget is vet a harcnak. Győztesként magának kéri Tuma pajzsát.
Mielőtt kiszabadíthatná barátait, egy ismerős, de csúfondáros hang üti meg a fülét. Metus áll a Skrallok és Csontvadászok között, gúnyosan tapsolva. – Te voltál hát az áruló, egész idő alatt – mondja Mata Nui. Metus elvigyorodik.
Vereséget érezve, Mata Nui arra biztatja scarabax szövetségesét, hogy mentse magát. A kis bogár gyorsan elrohan, Mata Nui pedig Metusra figyel, aki áruló tetteit próbálja magyarázni. Nem elégedve meg azzal, hogy learathatja a Glatorian mérkőzések szervezéséért kapott jutalmakat, Metus álma, hogy Bara Magna minden törzsét legyőzze. Most pedig kárörömmel veszi tudomásul, hogy győzelme biztosnak látszik. Roxtuson kívül senki sem tudja, hogy ő tervelte ki az Atero és Tajun elleni támadásokat.
De Metus győzelmi reménye szertefoszlik, amint scarabaxok hatalmas hulláma söpör végig Roxtuson, egy óriási Glatorian alakjában. A scarabaxok raja mögött a többi Glatorian támad, legyőzve a megrettent Skrallokat és Csontvadászokat, bár azok hússzoros számbeli fölényben vannak. Metust sarokba szorítják, az Életmaszk pedig másik, az alkalomhoz jobban illő alakot vesz fel: egy sárkány lesz belőle, amely csúszva elindul a sivatag felé.
Néhány héttel később, Mata Nui figyeli, amint az összes falulakó összegyűlik, hogy egy mega-falut alkosson. Az Agorik az egység nevében masszív menedékeiket átvonszolták a sivatagon, és már majdnem készen vannak. Az összevont falu fölötti dombtetőről Mata Nui ismerős formát fedez fel: kisebb, mint amelyben ő uralta a vízbolygót, de mégis felismerhető. A fej a karok, a test és a lábak világosan kivehetők. Ez megdöbbentő dolgokra utal, és fejében ötletek kezdenek formálódni.
Ideje, hogy folytassa a népe felszabadításához vezető hosszú utat."
